2012. február 22., szerda

Móra Ferenc: Isten kardja

Attila király ...

....egyszer különöset álmodott.

Azt álmodta, hogy meghasadt az ég, ...


...leszállt belőle egy ősz vitéz, ...

( Lehet pont ilyen volt, mint Gandalf.)


Egy kardot ....


De nagyon különös ...
 Arany a ...



Ha megsuhogtatta a világ  négy tája felé, maga előtt látta az egész ...... .


Rengeteg ....




...végtelen tengereket, ...




... fényes városokat, ...

A képen Carcassone városa látható Franciaországban.




... rettentő hadsereget.
S ahogy megsuhogtatta a kardot  ....
Hát az erdők ...


A városok ...


A hadseregek ...



- No ez különös álom volt. 
Attila király tanácsadó papjait hívta segítségül, hogy ...

Than Mór - Attila lakomája


- Nem nehéz ezt megfejteni, ...

- Azt jelenti, hogy Isten...



Abban a szempillantásban ...


- Ahogy ma hajnalban ...




- Az Isten kardja! - kiáltotta  a táltos.

Attila pedig felnézett az égre ...

Magyar népmonda alapján írta Móra Ferenc

Hogy tetszett?

Próbáljátok elmesélni úgy is, hogy csak a képeket nézitek!


Egy kis hiba csúszott be a rovásírásba Attila király nevénél - Micsoda?























2012. február 14., kedd

Farsang




A farsang
A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik.Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz, hamvazószerdáig tart. 
A farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki. Gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és  a párkeresés, udvarlás időszaka.

 Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. 
A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is.
Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni.
Ebben az időszakban már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. 
A mulatságok egy álló hétig tartottak. 
A szegényeket, a rabszolgákat megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. 
Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. 



Téltemetés Mohácson
Kaposvár - farsangolók



1559



Nyírbátor, reneszánsz farsang.

Keszthely - karneváli felvonulás

Sokácok busójárása Mohácson.

Velencei karnevál

Velencei álarcosok

A világ minden tájáról érkeznek ide.

Ők is a telet temetik.

Egy macskamaszk

A riói karnevál öt teljes napig tart.


A BUSÓJÁRÁS 2009-óta immár az UNESCO által is elismerten a világ kulturális örökségei közé tartozik.



A busójárás eredetére két magyarázat is létezik. Az egyik a török időkig nyúlik vissza, miszerint a település lakói ijesztő jelmezekbe öltözve űzték várost megszálló török sereget. 






A másik és egyben valószínűbb magyarázat szerint valójában nem törökűző, hanem télijesztő szokásról van szó.


Mindenesetre az ezt a hagyományt felelevenítő felvonulás legfőbb érdekességei ma is az ijesztő, szalmával kitömött birkabundás, álarcos busók, és a harisnyában tollat, fűrészport rázogató gyerekek. 


Hangos durrogtatások kíséretével felvezetik a középkori ágyút.



 Sötétedéskor pedig hatalmas tüzet raknak a főtéren, és szalmabábu képében elégetik a telet. 


Ezért Busójárás a tél búcsúztatásának ünnepe is.


Mai szokások -







Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...