Egri csillagok - részlet - eskü - https://www.youtube.com/watch?v=qQ7Q7hh9vUc
Székely Bertalan - Egri nők
A nőknek is harcolni kellett.
Az utolsó ostrom:
Búvárkodó: Eger vár ostroma
1552-ben Magyarországot súlyos török támadások érték. Temesvár és Drégely várának elfoglalása után megnyílt az út Ali és Ahmed seregeinek a következő cél , Eger vára felé.
Mivel a Dobó István parancsnoksága alatt álló védők létszáma ( 2500 fő ) - csekélynyi volt a török táborral szemben, a kilátások messzemenően a törököknek kedveztek. Amikor Ali pasa seregével a vár falai alá érkezett, úgy gondolta, ez semmiség lesz a számukra. Küldött is egy levelet a vár parancsnokának, hogy adják meg magukat, mert különben mindenkit megölnek. Dobó válasza jelképes volt: egy vaslemez koporsót tétetett az erőd legmagasabb bástyájára, egy-egy lándzsával a két végén. Egyiken a magyar zászló lengett, másikra a török hadijelvényt tűzték. Ez azt jelentette, Eger a végsőkig küzdeni fog.
Az elbizakodott törökök azt hitték, hogy másnap elfoglalják a várat. Ám a másnapot, sokan már nem élték meg. A magyarok az éjszaka folyamán rajtaütöttek a török táboron. Az ennek folyamán keletkezett pánikban, rengeteg ágyút sikerült megsemmisíteniük és sok ellenséget megölniük.
Amikor felvirradt, a feldühödött török vezér elrendelte a város bombázását. 120 ágyúval támadtak, míg a magyaroknak csak 9 volt. Végül is 18 napig tartott, míg akkora rést tudtak nyitni, hogy a janicsárok támadást intézhettek az erőd szilárd falain át. A törökök egyetlen napon három támadást is vezettek, de ezerfőnyi veszteségük ellenére sem nyertek teret. Majd újabb támadásokra került sor a következő napokban, sőt hetekben. Kevés sikerrel.
A védők leleményes eszközöket vetettek be. Nehéz kövekkel töltött, tüzes kerekeket és hordókat zúdítottak le a várfalak tetejéről. Az ellenség által épített óriási faltörő kost kátrányos tűzcsóvákkal gyújtották fel.
Több mint öt héten keresztül küzdöttek eredménytelenül, hogy elfoglalják a várat, melynek bástyái alatt nem kevesebb mint 8000 janicsár vesztette életét.
Az elhúzódó harc során azonban a védők száma is megfogyott, olyannyira, hogy az egri nőknek is csatlakozniuk kellett a küzdelemben a férfiakhoz.
Eger ostroma végül is azzal fejeződött be, hogy a törökök az éjszaka leple alatt visszavonulni kényszerültek. Ez azon a napon történt, miután Ahmed pasa csapatainak jelentős részét leterítette egy látványos robbantás, amely megnyitotta alattuk a földet. A magyaroknak ugyanis sikerült egy földalatti aknarendszert telepíteni ott, ahol a főtámadást várták.
Az egri győzelem fontos eseményként íródott be a történelmünkbe, mivelhogy ebben a században először sikerült megvédeni magyar várat a törökökkel szemben. (AL)
"A falak ereje nem a kőben vagyon" ,
hanem a védők lelkében.
hanem a védők lelkében.
Gárdonyi Géza író megírja híres regényét az Egri csillagokat.
Dobó István várkapitány (1502 - 1572 )
Dobó esküje a z Egri csillagok c. fílmből:
http://www.youtube.com/watch?v=GIA7t_xCt0k&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=GIA7t_xCt0k&feature=related
Nagy Szulejmán szultán viaszfigurája a múzeumból.
Dr Kincses Ferenc - Eger vár ostroma
A törökök kb. 40 000-en voltak a 2500 főnyi védővel szemben.
Székely Bertalan - Egri nőkA nőknek is harcolni kellett.
Az utolsó ostrom:
http://www.youtube.com/watch?v=dU8dMHrJqPA&feature=related
Végül a törökök az éj leple alatt elmentek!
A hősökre szerető szívvel emlékezünk.
Eger vára a Dobó tér felől
Az utókor tisztelettel tekint a régmúlt dicsőségére.
A hősökre szerető szívvel emlékezünk.
Az utókor tisztelettel tekint a régmúlt dicsőségére.
Búvárkodó: Eger vár ostroma
1552-ben Magyarországot súlyos török támadások érték. Temesvár és Drégely várának elfoglalása után megnyílt az út Ali és Ahmed seregeinek a következő cél , Eger vára felé.
Mivel a Dobó István parancsnoksága alatt álló védők létszáma ( 2500 fő ) - csekélynyi volt a török táborral szemben, a kilátások messzemenően a törököknek kedveztek. Amikor Ali pasa seregével a vár falai alá érkezett, úgy gondolta, ez semmiség lesz a számukra. Küldött is egy levelet a vár parancsnokának, hogy adják meg magukat, mert különben mindenkit megölnek. Dobó válasza jelképes volt: egy vaslemez koporsót tétetett az erőd legmagasabb bástyájára, egy-egy lándzsával a két végén. Egyiken a magyar zászló lengett, másikra a török hadijelvényt tűzték. Ez azt jelentette, Eger a végsőkig küzdeni fog.
Az elbizakodott törökök azt hitték, hogy másnap elfoglalják a várat. Ám a másnapot, sokan már nem élték meg. A magyarok az éjszaka folyamán rajtaütöttek a török táboron. Az ennek folyamán keletkezett pánikban, rengeteg ágyút sikerült megsemmisíteniük és sok ellenséget megölniük.
Amikor felvirradt, a feldühödött török vezér elrendelte a város bombázását. 120 ágyúval támadtak, míg a magyaroknak csak 9 volt. Végül is 18 napig tartott, míg akkora rést tudtak nyitni, hogy a janicsárok támadást intézhettek az erőd szilárd falain át. A törökök egyetlen napon három támadást is vezettek, de ezerfőnyi veszteségük ellenére sem nyertek teret. Majd újabb támadásokra került sor a következő napokban, sőt hetekben. Kevés sikerrel.
A védők leleményes eszközöket vetettek be. Nehéz kövekkel töltött, tüzes kerekeket és hordókat zúdítottak le a várfalak tetejéről. Az ellenség által épített óriási faltörő kost kátrányos tűzcsóvákkal gyújtották fel.
Több mint öt héten keresztül küzdöttek eredménytelenül, hogy elfoglalják a várat, melynek bástyái alatt nem kevesebb mint 8000 janicsár vesztette életét.
Az elhúzódó harc során azonban a védők száma is megfogyott, olyannyira, hogy az egri nőknek is csatlakozniuk kellett a küzdelemben a férfiakhoz.
Eger ostroma végül is azzal fejeződött be, hogy a törökök az éjszaka leple alatt visszavonulni kényszerültek. Ez azon a napon történt, miután Ahmed pasa csapatainak jelentős részét leterítette egy látványos robbantás, amely megnyitotta alattuk a földet. A magyaroknak ugyanis sikerült egy földalatti aknarendszert telepíteni ott, ahol a főtámadást várták.
Az egri győzelem fontos eseményként íródott be a történelmünkbe, mivelhogy ebben a században először sikerült megvédeni magyar várat a törökökkel szemben. (AL)
Mi történt 1552-ben?
https://www.youtube.com/watch?v=yF4NREku0BQ
Eger várát akarja elfoglalni a török - 1552
A mohácsi csata animációja: https://www.youtube.com/watch?v=puZ4tIjt0tk
https://www.youtube.com/watch?v=yF4NREku0BQ
Eger várát akarja elfoglalni a török - 1552
A mohácsi csata animációja: https://www.youtube.com/watch?v=puZ4tIjt0tk
Hogy hívják a török szultánt és mit akart?
Nagy Szulejmán szultán Eger várát akarja.
Nagy Szulejmán szultán Eger várát akarja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése