  A farsang A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik.Vízkereszttől (január 6.) a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz, hamvazószerdáig tart. A farsang a tavaszvárás pogánykori, igen változatos képet mutató ünnepeiből nőtt ki. Gyakorlatilag a zajos mulatozás, a tréfacsinálás, bolondozás, eszem-iszom és a párkeresés, udvarlás időszaka. Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, és számos idegen nép hatása érvényesült bennük. A városi polgárság elsősorban a német hagyományokat vette át (erre utal az elnevezés is az olasz "carneval" helyett), míg az arisztokrácia körében az itáliai és francia szokások terjedtek inkább el. De fellelhetők pogány germán vagy éppen ókori görög, római motívumok is. Maga a szó német eredetű, "faseln" jelentése fecsegni. Ebben az időszakban már az ókori Rómában is rendeztek álarcos felvonulásokat, zenés táncmulatságokat, úgynevezett Saturnalia ünnepet, a téltemetés-tavaszvárás jegyében. A mulatságok egy álló hétig tartottak. A szegényeket, a rabszolgákat megvendégelték, a családtagok ajándékokat adtak egymásnak. Ilyenkor rendezték a kedvelt gladiátor viadalokat is. |
Téltemetés Mohácson
A busójárás eredetére két magyarázat is létezik. Az egyik a török időkig nyúlik vissza, miszerint a település lakói ijesztő jelmezekbe öltözve űzték várost megszálló török sereget.
A másik és egyben valószínűbb magyarázat szerint valójában nem törökűző, hanem télijesztő szokásról van szó.
Hangos durrogtatások kíséretével felvezetik a középkori ágyút.
Sötétedéskor pedig hatalmas tüzet raknak a főtéren, és szalmabábu képében elégetik a telet.
Ezért Busójárás a tél búcsúztatásának ünnepe is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése