2011. február 7., hétfő

Fekete István - Az erdő ébredése

Amikor még február fagyos csizmái ...

Kraft Ilona - Tél

A mezőkön bogarászó ...


Mert ilyenkor ...


S, ha felsüt a nap ...
Mednyánszky László - Tél az erdőn

A fák korhadt ágakat dobnak le ...

Ivan Ivanovics Siskin - Az első hó



És, ha felsüt a nap az öreg ...


Egy reggelen a bokrok alatt ...

A mókusok ...

A fehér szín után jön a ...

A patak ...

A földben megmozdulnak a...

A tavak hideg téli kékje ...

És ekkor megjelenik a harmadik szín, a ...

Még csak itt-ott elbújva ...


Álmos tántorgással ...

Búg a galamb ...

Eközben ...
 
Eltűnik a hóvirág ...



Haza...

A nyír már ...

Csupa fény ...

Az erdő ...

Fekete István: Az erdő ébredése



Amikor még .......  fagyos csizmái kopognak a hegyeken, s az öregedő ... önmagáról dúdol jeges nótákat a fenyőknek, lent a ...........  megpuhul a szélhordta avar, és a mezőkön bogarászó ......
 felnéznek a felhőkre, hogy valahonnan délről nem hoztak-e valami üzenetet.


Mert ilyenkor már van valami a ........., amitől elcsendesedik a fák orgonája, figyelve kihúzzák magukat az öreg bükkök, és a som rügyeit úgy csiklandozza valami belülről, hogy már alig férnek a bőrükbe.

S ha felsüt a ..., nyújtózkodik az erdő. A fák korhadt ...... dobnak le magukról, az .... kezdenek felszáradni, a szél a téli sziszegés helyett lágyabb suhogással fésüli az erdőt, s egy reggelen a bokrok alatt kinyitja ezer, fehér ............. a hóvirág.

Hideg van még ilyenkor, s a hidegnek nincs más színe, csak a ..... . Utána jön a sárga, a kék, a lila, a rózsaszín és legvégül a nyár ragyogásában a pipacs égőpiros lángolása. De ez messze van még.
...


A fehér szín után jön a ....., a hóvirág után a déli domboldalakon, mintha maga a kén virágzott volna ki, szinte nevetnek a sombokrok sárga csokrai, alattuk pedig a tavaszi kankalin majdnem ugyanolyan színű kis ....... .

És ha felsüt a nap, az öregerdő mélyén, mintha a tavasz orgonája szólalna meg, búgni kezd az első vándor, távoli tájak fészekrakó üzenetét hirdetve: búgni kezd a ......... .

A ....... kidörgölik szemükből az ....., a harkály elhallgat értelmetlen kopogtatásával a beteg fák mellkasán, a patak száradó partján vidáman futkos a ................ – aki szintén most érkezett .......... útjáról –, a földben megmozdulnak a giliszták és egyéb dermedt férgek, a ............. akkora a sürgés-forgás, mintha ....... készülnének.

A tavak hideg téli kékje meleg barnára válik, s a ..... megmozdulnak .............., ahová még októberben feküdtek.

És ekkor megjelenik a ......... szín az erdőn: a kék. Még csak itt-ott elbújva a bokrok meleg szoknyája alatt, de körülötte édes illat omlik a földre, és szerényen szétnéz kék ........ a tavaszodó világban: az ibolya. Illatát aztán elkapja a szél, játszik vele, meghordozza a csalitokban, az öregerdőben, hol néma odvakban vadméhek aludtak eddig, de most a meleg illattól megzendül az odú, és álmos tántorgással kirepülnek az első méhek.
Búg galamb, dongnak a ....., esténként óvatosan megszólal már a feketerigó, és fuvolájára kipattan a füzek ezüst barkája; de meghallják a denevérek is, s amikor vadászházak kéményéből, öreg odvakból apró árnyak szállnak ki némán, mint a titkos gondolat, hogy van-e már élelem odakint, repkednek-e az éji bogarak.
Eközben múlnak a ..... .

Eltűnik a hóvirág, megfakul az ibolya, a fűz barkái helyett leveleit suhogtatja már a szél, és hozzák, egyre hozzák a tavaszt az érkező vándorok. A dél végtelen ege elküldi a pintyet, a csízt, az éneklő rigót, és mindenki hozza magával a kis hangszerszámát, ki a fuvoláját, ki a citeráját. Minden reggel fényesebb a nap, és minden reggel jobban tele van muzsikával az erdő.

A nyír már zöldben pompázik, az utakat benőtte a fű, a vágásokban mérgesen ágaskodik a csalán, és száll a dal, készülnek a fészkek, millió új élet lüktet a csírák és szívek mélyén, és egy reggelen fehér nászruhájukban esküvőre hívják az erdei népeket a vadcseresznyefák.

Csupa napfény az erdő, csupa égig szálló dal. Nem alszik már senki, és vándorló kis bárányfelhők megállnak az égen hallgatódzni.


Az erdő felébredt.

Fekete István íróasztala. Lehet, hogy ezt a gyönyörű leírást is itt írta.



Tavasztündér jól dolgozott.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...